ETOLÓGIA

A KUTYAAGY REJTELMEI

Az alábbiakban az Egyesült Államok Vám és Pénzügyőrségének kiképzési útmutatójából "csemegézünk". A kutya viselkedését taglaló megfigyelések, megállapítások a kutyájukat versenyszerűen képzőknek ugyanúgy szolgálhatnak ötletekkel, mint ahogy egy "hétköznapi" családi kutyával való bánásmódot is megkönnyíthetik – ennek nem utolsósorban maguk a kutyák is örülnének.

A kutyák viselkedése több tényező együttes hatásának következménye. Ezek lehetnek öröklött összetevők, ösztönök illetve alapvető érzékelések, tapasztalatok. E tényezők mindegyike – valamilyen módon – segíthet a sikeres kiképzésben. A viselkedést befolyásoló tényezők vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a kutyák sokféle viselkedési mintát mutatnak. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a kutyák hozzánk, emberekhez hasonlóan különböznek egymástól. Ez nagyon fontos szempont a kiképzésnél is, hiszen az egyik kutyánál sikeres módszer teljesen eredménytelen lehet egy másiknál. A lekiismeretes és sikerre törekvő kiképzőnek nincs könnyű dolga: ismernie kell a kutya viselkedését alakító minden egyes tényezőt, s ezeket tanulmányozva a megfelelő tanítási módszert a megfelelő időben kell használnia.

A kutyakiképzési módszerek többsége alapvetően az állat dicséretére, illetve büntetésére alapul. Az USA Vám és Pénzügyőrségénél azonban elsősorban a kutya alapvető viselkedési formáit és ösztöneit próbálják megfelelő mederbe terelni a kívánt eredmény elérésének érdekében. Ezért óriási hangsúlyt fektetnek a kutya viselkedésének és agyműködésének tanulmányozására. Enélkül hemzsegnének a zavarodott kutyák és a frusztrált kiképzők, akik egyszerűen saját tudatlanságuk áldozatai. A viselkedésének és agyfunkcióinak teljes megismerése könnyebb és gyorsabb kiképzéshez vezet.

A kutya viselkedése sohasem kizárólag csak szerzett vagy öröklött, hanem e két tényező együttes hatására alakul ki. Az oly’ sokat hangsúlyozott szocializáció célja, hogy kutyáink kiegyensúlyozottak, jól kezelhetőek legyenek. Ez olyan alap, melyre a későbbi kiképzésben, illetve mindennapi életben sikeresen lehet építeni.

Az ideális kábítószer-kereső kutya intelligens, magabiztos, rendkívül elszánt, hihetetlen érdeklődést mutat az apportírozás iránt és fizikai állapota is tökéletes. Általában egyéves koruk előtt nem vonják be a kutyákat a végleges kábítószer-kereső kiképzési programba.

A viselkedés alapjai

Téves nézet, hogy a kutyák nem gondolkodnak, csak úgy "vannak". Ôk nem  pusztán értelem nélküli robotok, cselekedeteik nem csupán automatikus megnyilvánulások. Ez a felfogás ugyanolyan végletes, mint az, hogy a kutyák képesek bonyolult problémák megoldására is. A gondolkodás idegi folyamat, leegyszerűsítve úgy lehet megfogalmazni, mint "formálni, elraktározni az agyban". A kutyák rendelkeznek ezzel a képességgel, csupán nem olyan bonyolult módon, mint az emberek. Érdekes példa erre egy német juhászkutya, aki nagyon szeretett nyulakat fogdosni. Mindig büszkén vitte gazdájának megmutatni az elejtett nyulakat. A gazdi persze nem igazán örült ennek a vadászteljesítménynek, ezt mindig el is mondta kutyájának, de nem ingerülten. Aztán az újabb nyulakat látva elhatározta, hogy most már tényleg megpróbálja erről a német juhászt leszoktatni. Következő alkalommal, mikor a kutya ismét odahozta a döglött nyulat, alaposan megdorgálta. A gazda elégedetten állapította meg, hogy a büntetés meghozta gyümölcsét, ugyanis a kutya többé nem állított be döglött nyúllal a szájában. Egy nap azonban észrevette, hogy kutyája a kertben éppen egy nyulat ás el. Vagyis a kutya "tudta", hogy megbüntetik, ha megmutatja a nyulat.

A kutya agyműködéseinek 80 százaléka az ösztönökkel, a maradék 20 százaléka az élete során felhalmozódott tapasztalatokkal, tanult dolgokkal kapcsolatos. A mutatott összetett viselkedést különálló részekre bonthatjuk.

Kutató viselkedés

Ez a viselkedési forma a kutya egyik legjellemzőbb magatartása. Igen fontos szempont a kábítószer-kereső kutyák kiválasztásánál. Az intenzív kutató viselkedést mutató kutya nagyon kíváncsi, nagyon érdeklő, az útjába kerülő tárgyakat alaposan megvizsgálja. Kábítószer-kereső kutyaként a kiképzés során gyorsan fog haladni, hiszen a kívánt követelmények egybeesnek saját törekvéseivel. A kutató viselkedést mutató kutya a kennelben rohangál, szemével, orrával megvizsgál minden tárgyat, kutatva figyelnek, hallgatóznak.

Utánzó viselkedés

Ez a viselkedési mód főleg fiatal, még nem felnőtt kutyákra jellemző. Elsősorban akkor figyelhető meg, mikor a kutya új környezetbe kerül, vagy ha egy zsákmányállatot vagy éppen idegen kutyát több kutya közösen támad meg. Idősebb egyedekre ez a viselkedési forma egyre kevésbé jellemző.

Gondoskodó viselkedés

A törődés és figyelés képessége a kutyákban erőteljesen kifejlődött többféle módon is. Természetes körülmények között a kanok és szukák egyaránt ellátják élelemmel a fiatalabbakat, de a házi kutyáknál is előfordul, hogy az anya nemcsak szoptatja a kölyköket, de vissza is öklendezi nekik a megemésztett táplálékot. Mikor a kutya mellső lábaival gödröt akar ásni, szintén a gondoskodó hajlam része: így élelmet is elrejthet, de fészket is építhet, bár ez a hajlam már igen gyenge, a legtöbb kutya már létező menedékhelyet használ búvóhelyül, vagy meglévő lyukat bővít ki. Ez az ásóhajlam szintén nagyon fontos a kábítószer-kereső kutyáknál, mert így rávehetjük, hogy az elrejtett kábítószert kaparászással jelezze.
Gondoskodást kereső       viselkedés
A figyelmes gondoskodást kereső viselkedés elengedhetetlen a kölyköknél, hogy kivívják a felnőttek illetve az ember törődését. Ezen szokás segítségével szoros kapcsolatot alakíthatunk ki kutyánkkal, ami az eredményes kiképzés alapfeltétele.